Napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii (Farl.) Berl. et de Toni) patotípusok elterjedése hazánkban

A napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii (Farl.) Berl. et de Toni) a napraforgó egyik legjelentősebb betegsége. A kórokozó nagyfokú változékonysága miatt számos patotípus (rassz) alakult ki szerte a világon. Hazánkban az elmúlt években a P. halstedii két új patotípusát (704 és 714) is kimutatták. A kórokozóval szembeni hatékony rezisztenciára nemesítéshez elengedhetetlen a patotípus-összetétel pontos ismerete, ezért a rendszeres felmérés alapvető fontosságú. Jelen munkánkban a 2014-ben végzett felmérés eredményeit ismertetjük.

Napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii (Farl.) Berl. et de Toni) patotípusok elterjedése hazánkban


Bán Rita1, Kovács Attila2, Baglyas Gellért1, Perczel Mihály3, Égei Márton1, Turóczi György1 és Körösi Katalin1

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
2Syngenta Kft, 1117 Budapest, Alíz u. 2.
3PlasmoProtect Kft, 5540 Szarvas, Szabadság út 1–3.

A napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii (Farl.) Berl. et de Toni) a napraforgó egyik legjelentősebb betegsége. A kórokozó nagyfokú változékonysága miatt számos patotípus (rassz) alakult ki szerte a világon. Hazánkban az elmúlt években a P. halstedii két új patotípusát (704 és 714) is kimutatták. A kórokozóval szembeni hatékony rezisztenciára nemesítéshez elengedhetetlen a patotípus-összetétel pontos ismerete, ezért a rendszeres felmérés alapvető fontosságú. Jelen munkánkban a 2014-ben végzett felmérés eredményeit ismertetjük.
2014-ben Magyarország területéről 15 különböző helyről gyűjtöttünk peronoszpórával szisztemikusan fertőzött napraforgó növényeket. A P. halstedii izolátumok azonosítását a nemzetközileg elfogadott és hazánkban is használatos differenciáló napraforgó vonalak használatával végeztük.
2014-ben öt napraforgó-peronoszpóra patotípus jelenlétét mutattuk ki a vizsgált területeken, előfordulási gyakoriságuk sorrendjében a 714-es, a 704-es, a 700-as, a 730-as és a 710-es jelűt. A vizsgált napraforgó hibridek jelentős részén a hazánkban újonnan megjelent 704-es és 714-es patotípust azonosítottuk.
Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy ez a két kórokozó változat Magyarországon folyamatosan terjed és a megfelelő időjárási körülmények (csapadékosabb évjáratok), szűk vetésforgó, elégtelen gyomirtás kedveznek a megjelenésüknek. A napraforgó-peronoszpórával szembeni védelemben alapvető fontosságú az integrált szemlélet, amely nem nélkülözheti az ellenálló hibridek használatát, a megfelelő vetésváltást és gyomirtást, valamint a fungicides vetőmagcsávázást.

A Cikk teljes tartalma elérhető a Növényvédelem folyóirat 52. évfolyam (2016) 8. számában